Hogy emlékszik vissza a konkurens beatzenekarokra?

Az Omega csak akkor kezdett el futni, amikor a Presser odament '68-ban. Előtte is ismerték őket, de mi például sokkal népszerűbbek voltunk. A Presser megírta a slágereiket, aztán el is ment az LGT-be. Amikor nem volt hangszerünk, akkor engem is megkeresett az Omegából a Benkő és a Mihály Tomi, hogy menjek hozzájuk, mert nekik sztár kell, de nem hagytam ott a zenekart, és már amúgy is azon gondolkoztam, hogy abbahagyom. Az Illésék más történet, előttük tényleg le a kalappal. Szörényi kiváló zeneszerző, a Bródy szövegei pedig igazi költemények. A Zorán pedig hozzám hasonlóan a csajok kedvence volt, és később, amikor a BMW-t csináltam, még támogattam is, ő pedig meghívott a koncertjeire. Ő egyébként kiválóan csinálta: megtalálta később azt a stílust, ami neki feküdt, és persze ott volt az öccse, a Dusán, aki nagyon jó szövegeket írt neki, kifejezetten megható és érzelmes számokat. Ugyanezt a kicsit sanzonos vonalat vitte tovább a Koncz is. Egyébként az sem mindegy, hogy amikor abbahagytam, akkor még mindenki amatőr volt, és senki nem tudott úgy zenélni vagy énekelni, mint most. Ettől még azok a számok nagyon jók voltak.

Említette, hogy jól fogytak a kislemezeik. Ebből anyagilag mekkora hasznuk volt?

Az teljesen más világ volt. Ehhez tudni kell, hogy az '56 utáni három-négy évig tartott a Kádár kvázi véreskezű időszaka, és utána kezdett engedni bizonyos dolgokban, így abban, hogy lehessen farmert kapni, és hogy a fiatalok a saját zenéjüket játszhassák. Nekem pont szerencsém volt, akkor voltam tizenhét éves, és már tudtam élni ezekkel. Támogatni azért nem támogatott egyikünket sem az a rendszer, sőt. Én például mindig vittem magammal egy lemezünket, mert ha igazoltattak, bevittek volna közveszélyes munkakerülésért. A pénzügyi oldaláról azt tudom mondani, hogy egy ORI-koncertért 150 forintot kaptunk személyenként, a kislemezenként hét forint jogdíjat kaptunk, és még a felvételért járt valami díj. Úgy tudtunk megélni, hogy rengeteg fellépésünk volt, néha naponta három is, és így relatíve jól kerestünk, el tudta tartani a zenekar saját magát.

A szöveget beírta: Molnár Magdolna



.