gyongyos1980 2011.09.04.

Szövegíró: Szenes Iván
Zeneszerző: Aldobolyi Nagy György

Nő:
Nincs pénzem semmi,
El tudna venni,
Nagylelkű gondolkodás.

Férfi:
Elveszett évek,
Nyomába érek,
Nem érdekel semmi más.

Nő:
Nincs pénzem semmi,
Nőül fog venni,
Hízelgő a gondolat.

Férfi:
Nékem sincs semmim,
De néhány penny-m
Virágra mindig akad.

Amikor elutaztam Indiába,
Maga kapott egy hatalmas kosár orchideát,
Emlékszik?

Nő:
Igen, igen, emlékszem.
Maga küldte?
Nem volt benne levél.

Férfi:
Lett volna benne levél is,
De szégyelltem és eltéptem.

Nő:
És mi volt abban a levélben?

Férfi:
Ki fog nevetni: egy vers.
Én írtam.
Valahogy így:

Orchideák, fehér orchideák,
Mondjátok el, hogy szeretem.
Orchideák, lila orchideák,
Vigyétek hozzá a szívem.

Mivel, hogy szív nélkül nincs élet, mégse,
Hozzátok el az ő szívét cserébe.
Orchideák, színes orchideák,
Mondjátok el, hogy szeretem.

Nő:
Emlékszem nyár volt,
Farsangi bál volt,
És aztán nem láttam őt.

Férfi:
Magához láncolt, utolsó tánc volt.

Nő:
Elment és nem is köszönt.

Férfi:
Most újra itt van a karjaimban,
Többé el nem engedem.

Nő:
Eltévedt emlék, megkésett vendég,
Csodát tesz, félek velem.

Nő:
És mi volt abban a levélben?

Férfi:
Ki fog nevetni: egy vers.
Én írtam.
Valahogy így:

Orchideák, fehér orchideák,
Mondjátok el, hogy szeretem.
Orchideák, lila orchideák,
Vigyétek hozzá a szívem.

Mivel, hogy szív nélkül nincs élet, mégse,
Hozzátok el az ő szívét cserébe.
Orchideák, színes orchideák,
Mondjátok el, hogy szeretem.

Nő:
Emlékszem nyár volt,
Farsangi bál volt,
És aztán nem láttam őt.

Férfi:
Magához láncolt, utolsó tánc volt.

Nő:
Elment és nem is köszönt.

Férfi:
Most újra itt van a karjaimban,
Többé el nem engedem.

Nő:
Eltévedt emlék, megkésett vendég,
Csodát tesz, félek velem.

Nő:
És mi volt abban a levélben?

Férfi:
Ki fog nevetni: egy vers.
Én írtam.
Valahogy így:

Orchideák, fehér orchideák,
Mondjátok el, hogy szeretem.
Orchideák, lila orchideák,
Vigyétek hozzá a szívem.

Mivel, hogy szív nélkül nincs élet, mégse,
Hozzátok el az ő szívét cserébe.
Orchideák, színes orchideák,
Mondjátok el, hogy szeretem.

Nő:
Emlékszem nyár volt,
Farsangi bál volt,
És aztán nem láttam őt.

Férfi:
Magához láncolt, utolsó tánc volt.

Nő:
Elment és nem is köszönt.

Férfi:
Most újra itt van a karjaimban,
Többé el nem engedem.

Nő:
Eltévedt emlék, megkésett vendég,
Csodát tesz, félek velem.

Férfi:
Orchideák, fehér orchideák,
Mondjátok el, hogy szeretem.

Nő:
Orchideák, lila orchideák,
Vigyétek hozzá a szívem!

Együtt:
Mivel, hogy szív nélkül nincs élet, mégse,
Hozzátok el az ő szívét cserébe.
Orchideák, színes orchideák,
Mondjátok el, hogy szeretem