Szandi - Őszi szél
Zongorakíséret: Bogdán Csaba
Szöveg : Valla Attila

Hallottam, sírtál, fáradt őszi szél
Bájos napfény visszahívtál, kerget már a tél
Hallottam, sírtál, fáradt őszi szél
Minden fával összebújtál, nincs rajtuk levél
Félsz talán, kínoz a csúf magány
Társad nincs, ki átölel
Éjszakák, nappalok, szép csodák
De semmi nincs hozzád közel
Elmúlt egy nyár, hűvös vagy, nem kellesz már!
Csókod ma fáj, nem vár a táj!
Elmúlt egy nyár, vártunk, hogy elbúcsúzzál
Vándormadár, miért maradtál?
Repülj hát!
Hallottam, sírtál, fáradt őszi szél (őszi szél)
Bájos napfény visszahívtál, kerget már a tél (a tél)
Hallottam, sírtál, fáradt őszi szél (őszi szél)
Minden fával összebújtál, nincs rajtuk levél (ah-ah)
Szélkirály, félelmed nézni fáj
Nem vár téged senki már
Őszi fény, elsárgult zöld remény
Elbújnék most tőled én!
Elmúlt egy nyár, hűvös vagy, nem kellesz már!
Csókod ma fáj, nem vár a táj!
Elmúlt egy nyár, vártunk, hogy elbúcsúzzál
Vándormadár, miért maradtál?
Repülj hát!
Hallottam, sírtál, fáradt őszi szél (őszi szél)
Bájos napfény visszahívtál, kerget már a tél (a tél)
Hallottam, sírtál, fáradt őszi szél (őszi szél)
Minden fával összebújtál, nincs rajtuk levél
Ha-ah-ah-ah
Uh-uh-uh-uh
Ha-ah-ah-ah
Ha-ah
Hallottam, sírtál, fáradt őszi szél (őszi szél)
Bájos napfény visszahívtál, kerget már a tél (a tél)
Hallottam, sírtál, fáradt őszi szél (őszi szél)
Minden fával összebújtál, nincs rajtuk levél (ah-ah)
Hallottam, sírtál, fáradt őszi szél (őszi szél)
Bájos napfény visszahívtál, kerget már a tél (a tél)
Hallottam, sírtál, fáradt őszi szél (őszi szél)
Minden fával összebújtál, nincs rajtuk levél (ah-ah)

Szandi - Üzenet a Holdról
Zongorakíséret: Bogdán Csaba
Szöveg : Orbán Tamás

Zeneszerző: Bogdán Csaba
Szövegíró: Pintácsi Alexandra

Még lobog a tűz,s árnyékot rajzol.
Ásít a hold,s az ég ránk hajolt.
Dalt susog a szél,karjában alszol.
S ha eljön az éj,örzöm-ne félj-az álmod.

Refr:
Nézd,üzeni a vén hold,
Hogy minden ami szép volt-még él
Csak ráült a jég, a szívünkre rég.
És beborult az ég.

Üzeni a vén hold,
Hogy kiderül az égbolt-csak várj
Míg nem olvad fel,száz hóember
A szívek udvarán.

Túl kicsi a föld,s túl nagyok a vágyak.
száz jéghegyet gyúr a képzelet.
S hó fedi be még,a szeretet virágát.
De szívünkben már olvad a hóhatár,-ha vársz rá.

Refr:
Nézd,üzeni a vén hold..