Szeretettel köszöntelek a Régi nagy slágerek közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Cserta Lászlóné
Régi nagy slágerek vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Régi nagy slágerek közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Cserta Lászlóné
Régi nagy slágerek vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Régi nagy slágerek közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Cserta Lászlóné
Régi nagy slágerek vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Régi nagy slágerek közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Cserta Lászlóné
Régi nagy slágerek vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
fromamemory 2009. júl. 5.
Szövegíró: Miklós Tibor
Gyöngéd kezed talán utószor becéz,
könnyű álom volt és nehéz az ébredés.
Ez a pillanat most ellobog,
bennem valami úgy felzokog,
kérlek, valamit még mondj nekem.
Szívem szorítja a félelem,
nem látlak többé, hiába várok rád!
Kis papírhajók, szilaj hullámok között;
vadul törtek ránk a zúgó, gyors idők!
Néhány pillanat és messze jársz,
többé nem ringat e szép varázs;
kérlek valamit még mondj nekem,
szívem szorítja a félelem;
nem látlak többé, hiába várok rád!
Szorítsd a szíved hozzám,
egy szót, csak annyit mondjál,
csak annyit még, hogy visszatérsz!
Ohh, féltésből fakadt forrás,
úgy fáj, úgy fáj a sírás!
Oly meddő és céltalan, mint semmi más!
Vak fegyverek sebzik ártatlan szívünk,
és a rettegés befonja életünk!
Ez a pillanat most ellobog
bennem valami úgy felzokog;
kérlek valamit még mondj nekem,
szívem szorítja a félelem;
nem látlak többé, hiába várok rád!
Szorítsd a szíved hozzám,
egy szót, csak annyit mondjál,
csak annyit még, hogy visszatérsz!
Ohh, féltésből fakadt forrás,
úgy fáj, úgy fáj a sírás!
Oly meddő és céltalan, mint semmi más!
Nem látlak többé, hiába várok rád!
Szorítsd a szíved hozzám,
egy szót, csak annyit mondjál,
csak annyit még, hogy visszatérsz!
Ohh, féltésből fakadt forrás,
úgy fáj, úgy fáj a sírás!
Oly meddő és céltalan, mint semmi más!
A csöndet is neked adnám,
a csodákat lábadhoz szórnám!
Bár tehetném, bár velem maradnál!
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!