15:55: Vége a díszközgyűlésnek, a két díjazott fogadja a gratulációkat.

15:45: A polgármester átadta a díjat Steiner Bélának.

15:40: Steiner Béla méltatása:

Bár Steiner Béla nevéhez köthető Vásárhely mellett a csongrádi, a szentesi és a makói zeneiskola megalapítása is, vitán felül nevezhetjük őt a hódmezővásárhelyi zenei élet egyik atyjának. Nemcsak azért, mert a Vásárhelyi Ének-Zene és Táncegyüttes, valamint a Városi Vegyeskar és még számos kórus vezetője és alapítója volt, hanem azért is, mert elképzelhetetlen mennyiségű gyermek-, női és vegyeskari mű, zenés irodalmi színpadok, népi játékok, műdalok és operák is őrzik nevét.

Bő fél évszázad alatt tízezer diák mondhatta el magáról, hogy Steiner Béla gondos felügyelete alatt tanulhatott zenét. A kiváló tanár és zeneszerző a mai napig nagy boldogsággal gondolhat vissza valamennyiükre, de különösen azokra, akik világszerte ismert zenésszé nőtték ki magukat. És egyetérthetünk vele abban is, hogy egy példaértékű tanári életpálya igazi sikerét a tanítványok eredményes élete is jelenti.

Kodály egykori növendékeként aligha meglepő, hogy egész életét a zenének szentelte, de egy csoda is közrejátszott abban, hogy felismerhesse a muzsika fontosságát. Fiatalkorában a második világháborús katonakórházban látta, hogy a zenének gyógyító ereje van, és a harmonikán eljátszott dallamok hatására új élet költözik a sebesültekbe. Egy-egy Steiner-mű hallgatása során nem véletlen, ha mi is hasonlókat érzünk. Darabjain minden alkalommal érezhető, szerzőjének mennyire fontos volt, hogy legyen kézzel fogható, mindenki számára élvezetes eredménye a zenehallgatásnak.

15:30: Almási István átadta a díjat Széles Annának.

15:25: Széles Anna méltatása:

Hogy lehet-e valaki túl törékeny a színészi pályához, amikor már 3 évesen a nagyváradi gyermekszínházban pallérozódott? Aligha. Bár szülei féltették az előadóművészek világától, Széles Anna a lelke mélyén mindig tudta, hogy színésznőnek született. A darabokat, amelyekben játszott, szinte lehetetlen mind felsorolni, de akik látták a színpadon, örökre szívükbe zárták. Az elhivatottság és a nagy álmok mellett azonban szükség volt a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet tanárára, Szabó Lajosra is, aki levelet írt a szülőknek, hogy küldjék el lányukat felvételizni, mert óriási tehetség rejlik benne.

Ritkaságszámba menő érzékenysége mellett hihetetlen beleélő képessége és a belülről fakadó spontaneitás tette Széles Annát évfolyama egyik legkiemelkedőbb egyéniségévé. Bár a vizsgaelőadásokon rendszeresen jelentek meg színészekre vadászó filmesek, közel sem számított hétköznapinak, hogy valaki komoly pályát futhasson be a mozivásznon. Széles Anna egy mesébe illő fordulatnak köszönhetően mégis megvalósíthatta álmait. A próbafelvételeken nem értette a román nyelvű instrukciókat, azonban az egyik operatőr magyar volt, aki rákiáltott, hogy kezdjen el mosolyogni. A fiatal színésznő pedig annyira megörült a magyar szónak, hogy mosolyával megkaphatta a Tengerparti vakáció egyik főszerepét.

Részlet, folytatás: http://promenad.hu/cikk/diszkozgyules-vasarhelyen-percrol-percre-138437