Bergendy István 75 éves

Október 8-án tölti be hetvenötödik életévét Bergendy István Liszt Ferenc-díjas szaxofonos, klarinétos, zeneszerző, a nevét viselő népszerű könnyűzenei együttes névadója.

Francia gyökerű nemesi ősei a Felvidékről kerültek szülővárosába, Szolnokra. Kitűnő tanuló volt a gimnáziumban, a tanulás mellett úszott, vízilabdázott és szaxofonozni, majd harmonikázni tanult. A zene mellett néptáncra járt, a Radio Luxembourg és az Amerika Hangja zenei programjait, édesapja dzsesszlemezeit hallgatta. Apja ösztönzésére ment a Műegyetemre, ahol három évig autómérnöknek tanult, de amikor 1961-ben felvették a Bartók Béla Konzervatóriumba, ez eldöntötte a jövőjét.

Első együttese 1958 őszén a Közgazdasági Egyetem klubjában alakult meg Ifjúsági Jazzegyüttes néven, a formációban öccse, Péter szaxofonozott. A Bergendy nevet 1962-ben vette fel a zenekar, s mint a legnyüzsgőbb, legaktívabb tag természetesen ő lett a zenekarvezető. 1962 végétől az Ifjúsági Park téli helyiségében, a belvárosi Dália presszóban, nyáron pedig az Ifiparkban játszottak rendszeresen.

Amikor a beathullám Magyarországot is elérte, a közönségük fogyatkozni kezdett. A fiatalok gitárzenét akartak hallani és nem fúvósokat, ezért a zenekar 1964-ben kibővült egy gitárossal és már Shadows-számokat is játszott. A képzett zenészekből álló együttesnek komoly szakmai becsülete volt, lemezfelvételtől rádiós élő adásig, koncertturnétól a Táncdalfesztiválig mindenhová hívták őket. A Bergendy együttesnek fontos szerepe volt Zalatnay Sarolta első rádió- és tévéfelvételének elkészítésében, és segítette pályáján Komár Lászlót, Máté Pétert és Katona Klárit is.

Tagcserék után 1967-től két és félévig Nyugaton, Svájcban, Németországban és a skandináv országokban "vendéglátóztak". A hazatérés után már másként muzsikált a Bergendy: a dzsessz, a soul és a rock olyan egyvelegét játszotta, amely "fúziós zeneként" igazából csak néhány év múlva lett itthon kedvelt.

1969 őszén megnyílt a saját klubjuk a Ganz-Mávag Művelődési Házban. 1970-ben csatlakozott a csapathoz Latzin Norbert billentyűs-zeneszerző és Demjén Ferenc basszusgitáros-énekes-szövegíró: az invenciózus komponista és a karakteres, bársonyos hangú frontember belépésével új fejezet kezdődött az együttes életében. Az 1970. december 31-i szilveszteri tévéműsor révén országszerte egy csapásra népszerűek lettek, s ez a sok sikert és slágert hozó korszak 1976-ig tartott. Kiszolgálták a közönségízlést, de eleget tettek a szakmai elvárásoknak is. Megjelent első, saját számaikat tartalmazó albumuk Jelszó: LOVE - szeretet címmel, amelyet aztán követett a többi, népszerű korong. Olyan slágerek születtek tőlük ekkoriban, mint a Jöjj vissza, vándor (Demjén első dalszövege), Napot akarok látni, Fázom, Mindig ugyanúgy, Sajtból van a hold, Darabokra törted a szívem, Iskolatáska.

1976-ra Bergendyék és Demjén zenei elképzelései szétváltak. Az énekes a slágeres, rockos irányba lépett tovább, s megalakította a V'Moto-Rock együttest, a Bergendy pedig a dzsessz-rock hullámot próbálta meglovagolni, de kevés sikerrel. Néhány dzsesszfesztiváli koncertlemez után 1980-tól sikeres mesejátékokat, gyermekalbumokat készített az együttes: Bergendy István szerezte a Süsü, a sárkány, a Süsüke, a sárkánygyerek, a Futrinka utca és a Sebaj, Tóbiás tv-sorozatok, a 24 részes Én táncolnék veled című tv-tánciskola zenéjét, musicaleket írt (Kártyaaffér hölgykörökben, Mesélj, Münchhausen, Bohóc az egész család, Robinson és Péntek, Dobszó az éjszakában, Ördög bújjék...) és egy rock-kantátát is (A rendíthetetlen ólomkatona).

Az 1980-as évtized elején Bergendy István megalakította a Bergendy Koncert-, Tánc-, Jazz- és Szalon Zenekart 12 taggal (8 zenész, plusz énekesek, vokál), mely a 20. század mindenfajta könnyűzenéjét, tánczenéjét adta elő show-szerű előadásmóddal, elegáns egyenruhákban, igényesen. Bálok rendszeres fellépői voltak, tánciskola felvételeik lemezen, televízió-sorozatban és videokazettán is megjelentek. 2009 októberében a 12 tagú zenekart egy kisebb létszámú együttes váltotta fel.

A magát 1971 óta kopaszra nyíró, korpulens zenész az egykori Ifjúsági Parkban ismerte meg leendő feleségét, akit 1966-ban vitt oltár elé, s két gyermekük született. Bergendy Istvánt számos szakmai elismerése mellett 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki, 2011-ben pedig kiemelkedő zenei és előadóművészi tevékenysége elismeréseként Liszt Ferenc-díjjal jutalmazták.

Forrás: STOP/Kisalföld/MTI