2013. május 4-én a Váci Művelődési Házban Fabi Anikó szervezésében nagy sikerű anyák napi műsorban hangzott Faludi Szilvia
/Apostol együttes/
A Föld, a magányos Föld jelre vár,
Olyan régen egyedül suhan,
Fönn csillagok ragyognak,
de éjfekete minden ablak,
s mind zárva van.

A csönd, a magányos csönd jelre vár,
Olyan régen sötétben suhan,
De minden csöndben dal van,
És minden dalban egy szál dallam sír hangtalan.

('Refrén')
Egyetlen szív kell csak nekem,
Egy messziről dobbanó néma jel,
Egyetlen szó, egy halk "igen",
Amit egy magányos csillag üzen.

E fény, ezt a messzi fényt keresem,
átkelek a némaság vizén,
s ha itt a közelemben
megkeres és meglel engem,
csillag a csillagot,
mert Ő is jelt adott,
s mint én felragyog.

('Refrén')
Egyetlen szív kell csak nekem,
Egy messziről dobbanó néma jel,
Egyetlen szó, egy halk "igen",
Amit egy magányos csillag üzen.

Szövegíró: Michel Legrand

Hogyha kell, én ezer évig várok rád,
Míg a réten harmat fénylik, várok rád,
Míg a fákon gyümölcs érik, várok rád,
Hisz a szerelem veled oly szép.
Megtalállak, drágám, hidd el, bárhol jársz,
Felkutatlak, igaz hittel, bárhol jársz,
Legszebb álmom, ó, ne vidd el, bárhol jársz,
Hisz a szerelem veled oly szép.
Mint kósza szél a pillangót a kerteken,
Az órámon a mutatót úgy kergetem,
Míg vissza nem jössz, s nem hagysz el egy percre sem,
S átölelsz, úgy mint rég.
Hogyha kell, én ezer évig várok rád,
Fel is szállok, fel az égig, várok rád,
Míg csak élek, véges végig várok rád,
Hisz a szerelem veled oly szép.

Szövegíró: Imrédi Géza

A Donát úton nyílnak már az orgonák,
a május újra száz csodát igér.
De jó is lenne álmodozva várni rád,
és el nem válni többé semmiért.
Kacagva bátran jönnél felém a napsugárban,
mint akkor régen, a nagy szerelmünk idején.
A május illatát csak nékünk ontaná
a Donát úti nyíló orgonák.

Mit ér a május, mit ér a nyár, mit ér a csillagos ég?
Ha nincsen senki, aki vár, kinek a szíve a tiéd.
Bocsásd meg, kedves, ma énnekem, hogy újra jelentkezem,
láttam az első orgonát, oly nagyon fáj a szívem.

A Donát úton nyílnak már az orgonák,
a május újra száz csodát igér.
De jó is lenne álmodozva várni rád,
és el nem válni többé semmiért.
Kacagva bátran, jönnél felém a napsugárban,
mint akkor régen a nagy szerelmünk idején.
A május illatát csak nékünk ontaná,
a Donát úti nyíló orgonák.
a Donát úti nyíló orgonák.

A szerzőket és a szöveget beírta: Molnár Magdolna