A nosztalgiahullám jegyében mind többen szeretnék újra meghallgatni a régi slágereket, de nem tudják. Az 1960-as, 70’-es, 80’-as évek slágereit ugyanis szinte már egyáltalán nem tűzi műsorra sem a rádió, sem a televízió. Pedig ez a három évtized volt a magyar tánczene és a rockzene aranykora. Ebben az időszakban olyan remekművek születtek, amelyek se előtte nem voltak, se utána nem lesznek. Ha ezt nem látják be a szórakoztató média vezetői, hall­gassuk meg őket a YouTube[1]-on. Ezt a médiumot szerencsére nem a közszolgálati és kereskedelmi csatornák moguljai szerkesztik, hanem a közönség, azok, akik hallgatni szeretnék a nagy generáció dalait. Íme egy kis ízelítő az igazi magyar slágerekből a hazai könnyűzene átütő személyiségeinek előadásában.[2] (Előtte hallgassunk bele a ’30-as, ’40-es és ’50-es évek közkedvelt filmzenéibe, a korabeli kuplékba hogy lássuk milyen komoly alapokról indult a magyar könnyűzene. Ennek felbecsülhetetlen értékét az utánuk jött korosztály feldolgozásai is bizonyítják.) Érdekes módon ezeket az általuk retrónak nevezett slágereket a fiatalok is szeretik, és amikor meghallgatják őket, nem győznek csodálkozni, hogy szüleik, nagyszüleik korában ilyen színvonalas slágerek születtek. Korosztályuk majomzenéjén felnőve el sem tudják képzelni, hogy ilyen változatos dallamvilágú és igényes szövegű könnyűzene is létezik: [3]
A listában megtalálhatók a magyar operettek legismertebb betétdalai is. Sokan lenézik az operettet, elavult műfajnak tartják, pedig színvonaluk jóval meghaladja a legtöbb táncdal szintjét. Az operettslágerek felülmúlhatatlan színvonaláról ugyanis olyan zseniális zeneszerzők gondoskodtak, mint pl. Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Ábrahám Pál, Huszka Jenő, Fényes Szabolcs, Eise­mann Mihály, Lajtai Lajos vagy Zerkovitz Béla. Kálmán Imre az operett világában azt a szerepet tölti be, amit Verdi az operában. Nem véletlen, hogy a magyar operettek ma is világhírnévnek örvendenek. Nem csak Európában, hanem az egész világon kedvelik, és gyakran játsszák őket. Az előadások rangját nagyban emeli, hogy a főszerepeket gyakran operaénekesek játsszák, mivel a legtöbb betétdal eléneklése olyan zenei felkészült­séget és hangterjedelmet igényel, amelynek csak egy képzett operaénekes képes eleget tenni. Az operettslágerek azért sem hagyhatók figyelmen kívül, mert közülük jó néhány beépült a tánczene világába. Sokan nem is sejtik, hogy a korabeli táncdalok, kuplék többsége valójában valamely operett betétdala.